2014. december 29., hétfő

A téli szünet

Ugyebár, a fiúk betegek. Vagyis annyira már nem, mert Ármin rossz újra, mint ördög, ámde vesztegzár alatt van, a hólyagjai miatt, Álmos 2 napos lázas időszakát követően már javulófélben, a bátyjával állatkodik, veszekszik, mint régen. Viszont, fejhangon kommunikál, nyekereg, hisztizik, tíz lánnyal felér, amikor eszébe jut - elég gyakran - kéri, hogy vegyük fel, még jó, hogy van vagy 13 kiló (Ropinak becézzük), így könnyen elbírom én is.
Hannácskám szegénykém még jól van, mamázik sokat, és játszunk, társasozunk, Abigéllel kirándult ma Pakson, míg apjuk Álmost bevitte a doktor nénihez, mi pedig Árminnal bevásároltunk Szilveszterre. Jah, merthogy a barátaink jönnek hozzánk, 2 kisgyerekkel, és nagyon remélem, hogy addigra mindenki rendbe jön.

Addig is ez a reggeliebédvacsora a 2 fiúnak:



Nem kell megijedni (bár én frászt kaptam mindannyiszor ránéztem): ez csak a pioktaninos kenőcs nyoma.


Ő is elaludt délután. 2 órán át csend volt... :)
Nem bírunk már Árminnal, nagyon hiányzik neki a kis barátja, akit karácsony másnapján haza kellett, hogy küldjünk, mert Ármin talpig lázban fetrengett itthon, fertőző betegként. Féltettem, hogy hazaviszi a hólyagokat a kisbarát... Másnap már sírt Ármin, nekünk azt mondta, azért, mert unatkozik, de tuti, hogy Marcikámat hiányolta.
Nos, így telik el szépen a téli szünet. 

2014. december 26., péntek

Ünnep

Képriport...

 
Hókiflisütés. 

 




 

Mézeskalács sütés é.s díszítés... Ármin "magyaros" dizájnnal csinálta. Hannáé a felső, a fiúké az alsó kép.


 

Hanna őzike volt a református egyházközség karácsonyi műsorán.

 

A fa.











 

Együtt a család...

 

Kárpátiát néztek



 

Két napon át ment a játék.

 

Boldogság.
 

Andris...


Ez nem katasztrófa, ez karácsony...

Mondjuk, törvényszerű, hogy karácsonykor valaki beteg. Ha más nem, akkor anyukám. Most is ez történt. 
Már 2 hete elkezdődött, Álmost és Hannát vittem akkor orvoshoz, úgyhogy számukra a téli szünet megtoldódott 1 héttel. Addig Ármin gyűrte az ipart az iskolában (és meghozta az első matek felmérőjét, ami, ha osztályoznák, de nem teszik még, ötöst ért volna); viszont karácsony első napjára kidőlt. De nagyon. 39 fokos lázzal feküdt egész nap, jártányi ereje sem volt. Anyósomékhoz az ünnepi ebédre én mentem a 2 másik gyerekkel, amíg apjuk őrizte itthon Ármint. Ma az ügyeleten hólyagokat találtak a szájában - jobban van szerencsére, de arra várunk, mikor fertőzi végig a többieket... Apukám és öcsém ma estére szokásosan tervezett köszöntése is elmaradt így...
Csend volt tegnap, nagyon, nem őrültködött senki, Álmos sem tudott mit kezdeni magával, én meg sóhajtoztam, hogy bááárcsak megint rosszalkodna Ármin, hisztizne és csapkodna... Ma már nevetett reggel, és napközben is jobban érezte magát, de még nem az igazi. Még mindig feltűnően jó gyerek. 


 

Amikor éppen jobban volt...


Álmos-száj

Elmélkedünk a nagyokkal karácsony előtt. Kérdem tőlük:
- Szerintetek ki örül jobban az ajándéknak, az, aki adja, vagy, aki kapja?
Álmos a kisautói mellől:
- Hát én!

***

Karácsony este.
- Álmos, gyere már fürödni, tíz óra van!
- És akkor mi lesz majd, tízóraizunk?


2014. december 4., csütörtök

Ceruza

Apjuk Ármin tolltartóját nézegeti.
- Ármin, ez nem is a te ceruzád, Hanna monogramja van benne!
- Nem baj.
- De összerágtad a végét! - Ármin, holt rezignáltan:
- Attól még rághatom, hogy nem az enyém.


2014. december 1., hétfő

Ármin az első osztályban

Ármin kifordult magából mióta iskolás. :) A szó teljesen pozitív értelmében. Visszatartottuk egy évet az oviban, és demilyenjól tettük... És még így is félte(tte)m az iskolától, mert nem kommunikált, nem tűrte a kudarcot, stb.,  stb.
És láss csodát.
Imád iskolába járni. Szinte sose kérdezi, hogy hány napot kell még mennie. Tele van tudásvággyal, itthon is folyton adminisztrál, rajzol, tervez, a kincseit sutyiban pakolja a táskába, hogy beviszi megmutatni őket (azt hiszi, nem látom, hogy teleaggatta vackokkal a tolltartója zippzárját), a monogramját pedig még a virágtartóra is ráfirkálta.
Megtanult köszönni, mi hiába nyúztuk eddig itthon, nem volt hajlandó. 
A tanító nénik szerint érdeklődő, tisztelettudó, kötelességtudó, az udvaron rosszalkodik, de az belefér, sőt, elvárható. Amikor jó idő van, egyedül megy, egyedül jön, sokszor Hannát se hajlandó megvárni. 
Az október-novemberi értékelése is egész jó lett. :) (Ahhoz képest főleg, hogy az iskolaérettségi teszteket az oviban rendre elszúrta.)

A TANULÓ MAGATARTÁSA
Barátságos, tisztelettudó, tanítási órákon figyelmesen dolgozik (5)
A TANULÓ SZORGALMA
Többiekkel együtt halad, feladatait hiánytalanul elvégzi. (5)
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
Tanult betűket felismeri, szavakat megérti, írása, vonalvezetése bizonytalan, ügyelnie kell a betűméretre.
MATEMATIKA
Órai magatartása:
-figyel
-sokat jelentkezik
Számfogalma: biztos
Matematikai jelek ismerete, alkalmazása: bizonytalan
Műveletvégzése: Önállóan, kevés hibával
Füzetvezetése, tankönyvi munkája: áttekinthető
KÖRNYEZETISMERET
Napok, évszakok nevét ismeri, hónapok nevét téveszti.
Tudja: nevét, anyja nevét, apja nevét, lakcímét, születési idejét nem tudja (Mert nem tanítottuk meg neki... Azóta már tudja. :P )
TESTNEVELÉS
Magatartás, öltözködés, utasítás, játékszabályok betartása, mozgásának összerendezettsége (gimnasztika, labda), állóképessége (bordásfal, felülés) mind-mind pirospont. :)
Ráadásul a DSE igazolt focistája lett, most épp valami eligazításon ül az apjával fociügyben, csütörtök-péntekenként pedig iskolaidőben a Bozsik-program keretében focizik. 
Csak így tovább, Manócska. :)